Vajon milyen gyorsan és hatékonyan tudna reagálni hazánk egy esetleges radioaktív szennyezésre? Hogyan segítené a honvédség a szakmai intézmények és a központi kormányszervek oldalán a terület megtisztítását és az érintett polgárok kártalanítását? A kérdések hipotetikusak, a válaszok viszont valóságosak. Megnéztük, hogyan zajlik a felkészülés egy komplex nukleáris mentőműveletre.
A 6. Nemzetközi Nukleáris Balesetelhárítási Gyakorlat (INEX-6) harmadik magyarországi moduljára látogattunk el a Honvédelmi Minisztériumba. A honvédségi gyakorlatok zöme terepen zajlik, némely beavatkozást azonban kellő szakmai egyeztetés, adott esetben úgynevezett table top excercise (asztal mellett, kérdésekkel vezetett és irodában végzett gyakorlat) előz meg. Egy ilyen szakmai fórum ült össze március 7-én Budapesten. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter felhívására a HM Védelmi Igazgatási Főosztálya moderálta az idei INEX-6 gyakorlat harmadik, radiológiai katasztrófát követő mentesítésre és helyreállításra vonatkozó modulját, az érintett szakmai szervezetek részvételével.
A 35 tagállamot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) égisze alatt működő Nukleáris Atomenergia Ügynökség (NEA) arra kérte a világ országait, hogy egy hipotetikus, nukleáris szállítmányt ért belföldi katasztrófa forgatókönyvét végiggondolva határozzák meg ilyen esetben alkalmazandó eljárásrendjüket és képességeiket – aminek eredményét hazánktól az Országos Atomenergia Hivatal (OAE) közvetítésével kapják majd meg. A NEA kiemelt célja a 2011-es fukusimai atomerőmű-balesetből okulva képet alkotni nem kívánt regionális balesetek kezelhetőségének lehetőségeiről.
A Petneházi Ferenc alezredes moderálta egész napos tanácskozáson egy fiktív krízis szcenárióját rajzolták fel a megjelenteknek. A HM Védelmi Igazgatási Főosztályának kiemelt főtisztje mozifilmnek beillő szituációt vázolt fel: egy évvel járunk egy szekszárdi atomkatasztrófa után. A baleset fűtőanyag szállítása közben történt, a sugárszennyezés elérte a város fontos szeletét, egy-egy iskolát és kórházat, nagyjából 210.000 lakóingatlant és több mint tízezer járművet, sőt a radioaktív kiszóródás miatt jelentős méretű mezőgazdasági területet és főbb közlekedési útvonalak is károsodtak.
Az egyeztetés résztvevői meghatározták az adott esetben alkalmazható jogi, pénzügyi és nemzeti politikai kereteket; lefektették a helyreállítási célokat és a szükséges kapcsolódó intézkedéseket; valamint utóbbi végrehajtásának leghatékonyabb forgatókönyvét keresték.
A fórumon a Honvédelmi Minisztérium; az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred; az energia-, igazság- és pénzügyi, a nemzetgazdasági, az építési és közlekedési, a közigazgatási és területfejlesztési, valamint az agrártárca képviselői; továbbá a Katasztrófavédelem; a Tolna Vármegyei Területi Védelmi Bizottság; az Országos Atomenergia Hivatal; a Magyar Vöröskereszt; a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. és más hulladékgazdálkodási szervek küldöttségei vettek részt. Ki-ki saját szakterülete felől közelítette meg a kérdést, így a talaj sugárszennyezettségétől, a polgároknak szánt pszichológiai segélynyújtáson keresztül, egészen az ingatlanokat érő sugárzás csökkentésére vonatkozóan sokféle javaslat került terítékre. A honvédség elsősorban a kárelhárításban betöltött szerepét és igénybevételének feltételezett mértékét kívánta tisztázni.
Teljes egyetértésben határozták meg a felek a mentesítés stációinak fontossági sorrendjét. Első lépés a lakófeltételek és közműszolgáltatások (ívóvíz-, áramellátás) helyreállítása, ezután következik a közlekedési feltételek, majd a további infrastruktúra (iskolák, kórházak, rendelők) biztosítása. Kulcsszerepet kapott a polgárok átmeneti helyzetének kérdése is.
Megértő fülekre talált a honvédség nyilvános kommunikációt előtérbe helyező gondolata, ami pont a civil lakosság helyzetének értékeléséből fakadt. Katonáink elmondták, hogy csak hiteles biztonsági vizsgálatok ismeretében mernek ilyen helyzetben hazaköltözni a polgárok.
Az ülést összegző Petneházi alezredes elmondta, hogy a mentesítés helyett a helyi infrastruktúra korszerű újraépítése lehet ilyen esetben hazánk egyik célja. Mivel a helyreállítás sok segítő kezet igényel és jelentősen megemeli a költségeket, a honvédség kész tartalékos állománya bevetésére és a velük együttműködő polgári védelemmel, valamint a március 7-ei gyakorlat szereplőivel közösen dolgozni.
A szakvélemények részletessége és sokfélesége láttán a jelenlévő szakértők elégedetten nyugtázták, hogy Magyarország nukleáris balesetelhárítási terve és annak eszközei – nemzetközi kitekintésben is – bőségesen biztosítottak.
Forrás: honvedelem.hu